Léleksziluettek

Sírni utánnad rendelt az élet,

tűrni kínt, mit hiányod éltet,

Vesszőfutásban lelni békét,

Mosollyal görnyedni hétrét,


Életpercek rózsái böknek,
takarnak álmai a ködnek,
hajolnak szép lelkek veled,
ébrednek szelek, istenek,


Lenge röptű sóhajok
suhannak tova ajkadon,
érezd, még jól vagyok,
szeretlek mint a hajnalok!

Végteleníteni az életet nem lehet,

pedig akkor örökké látnám a szemedet,

felém suhannának izgatott fényei,

körbefonnának vágyó igényei,

zöld sugarában halódnék élve,

szikrái suttognák szépet remélve,

írísze orchideává válna,

szívembe dőlne az álma,

beszél a szemed, csak érteném,

mit mond? nekem... nem tévedés,

nem tévedés.. csak engem néz,

sok gyönyörű évet , szépet idéz,

szemed fényében lelkem mozdul

feléd, harangja  hozzád kondul,

lángol az ég is, ha szemedet látja,

hát ezért éget nézésed varázsa.

Gyöngyért merülök ,és mit lelek,

gyönyörűszép lelkedet,

Hajnal veled tűnik tova,

Álmom tested boncnoka,

Veled fest színt a reggel,

Rámnéz szemed ágymeleggel,

Vágy térdel kérőn mellemre,

Ébred a sźív esengve,

Hasadt hajnal tolong érted,

Lelkem remél... ... érzed?

Hajnal naponta veled ébred,

Álom csak téged éltet,

Őrizlek, míg valóság leszel,

Álmodlak , ébredlek, s ha kérdezel

                             ...... csak te leszel...

                           álom és valóság.....!,