A tűzhányó kürtőjében

O L V A D Ó  A Sz F A L T - A Láva mögöttük 6.

Első Fejezet

Egy vállalkozó érkezik a gyönyörű s egyszerre veszélyeket magában rejtő természeti látványosság adta sziget üdülőhelyre. A daru rendeltetése egy parkolóház a hegy csúcsra juttatásáért nyer értelmet, de ki fog oda fel, az időnként forró pokolba leparkolni azért, hogy a tűzhányó tetejéről nézelődhessen?

A közeli barlangokkal érvel a férfi és hogy nyilván a fiatalok s kalandvágyók  fognak jönni.

- És ha kitör a vulkán? (Teszi fel a kérdést egy fiatal fiú)

- Nos, erre hat éve volt példa utoljára és többek között ezt, a legfőbb természeti tényezőt szintén szeretnénk áthidalni.

- A hegységrendszer alján lévő ritkán fellelhető növény fauna is biztonságot élvez majd az ezen hegyi tevékenységgel szemben? (Tűnik fel a tömegben egy fiatal lány a választ várva)

- Először átemeljük a parkolót az érkező turisták számára és igyekszünk mielőbb munkaerőt juttatni a lentebb fekvő szintek védelmére is. Természetesen (!).

A sajtótájékoztató még tart, de a lány nincs megelégedve a kapott válasszal és távozását kezdi meg a tömegből.

A parkoló szintjeit persze, hogy birtokba veszik az ifjak. Minden este nem, de hétvégente nekik ott fent nagyobb buli lógni, mint ami eddig volt a hegyek lábánál. Csak a szigetet körbe vevő óceánba ne zuhanjon valamelyikük.

Egyik -másiknak kiadja az esze, nézzenek körbe maga a vulkán és a barlangok körül is. A barlangoknál még esetleg, a kürtőnél még a legbevállalósabbak sem mernek a gázra lépni. Néhány lakossági panasz érkezik a zajra, de...

Igen. (!)

Egyrészt 1. mire ilyenkor odaérnek a rendőrök, ezek felszívódnak,

másrészt 2. azért ide fel még a fiatalabb korúak közül is kevesen szánják rá magukat az ide költözésre.

És ne feledjük, a kapitányság középen van. Mire talán kettő vagy három járőr kocsi ide felbaktat, az húsz perc. Attól függően, melyik szurdokból érkezik a bejelentés.

És azért onnan fentről belátni az utat, ha úton van a hatóság.

Igen! Ez minden volt, csak jó ötlet nem hogy tűzhányó mellé épüljön egy kilátó. Parkoló házzal! Praktikus meg szép is, de nem olyan közel a vulkánhoz kellene.

Nem gondolták át ezt odafent minden oldalról a diplomaták.

Ezen értekeznek az emberek most már úgy fél éve nagyjából. Ez a téma lengi be az ottani kocsmákat és presszókat is. Hat hónappal később jönnek a nők is, hogy ez szerintük szintén meggondolatlanság és felelőtlenség. Dehát ők is csak annyit tehetnek ellene, hogy hallatják a hangjukat. A további hónapokban a nők megjelenésével felszökik az édes piák fogyasztási aránya.

Jöjjön az első éjszaka. A parkoló házat átemelte a daru már és hamarosan érkezik a kilátó.

Kovách Evelin és öccse, Gábor beszélgetnek autóikban. Egymás mellett parkolnak lehúzott ablakkal, így nem kell kiszállniuk. Nevetnek egy nagyot, aztán harsány vihorászást hallanak már ők maguk a tűzhányó melletti parkolóházból. Kerekek egymás utáni sivítása és négy autó indul meg lefelé. Egytől egyig fiúk.

Pár perc csend és két újabb kocsi indul meg, de ezek nem sportosan. Az egyik csupa lány utassl rendelkezik, a másikban elöl két fiú. Hátul egy pár meg pluszban egy fiú.

A testvérek hajnalig beszélgetnek.

Kíváncsiak, igazuk lett - e? Hiszen fiatal felnőttek most már. Itt, a tűzhányó alatt nőttek fel. Evelin húsz éves, öccse pedig tizennyolc.

Két autó zárja a sort. Az egyikben kettő pár és egy lány, a másikban elöl van egy pár hátul még egy párral és egy lánnyal. A lány nélkül mennek el, de miért? Az meg elkezd nézelődni és... igen Ettől félt Evelin és Gábor.

Autó érkezik és belekötnek a lányba. Csak a szájuk jár, nem akarják bántani. Még csak be sincsenek rúgva. Na ilyet még Evelin és Gábor sem látott: a hátsó ülés sötétjéből a sofőr vállát megböki egy lány. Be is ül a volán mögé.

Helyet cserélnek, az egyedül lévő lánytól elbúcsúznak, hogy csak beszélgetni jöttek. Maga az autó pedig belehasít az aszfaltba miután a hátulról érkező lány úgy egyezett meg ezekkel a kanokkal, a barlangos rallyzást vállalja.

Na, autó parkol le a magányos lány mellé és veszik fel. Jajj, hála istennek. Sóhajt fel Evelin és Gábor.

Hajnalodik és mivel hétvége van, azaz most már szombat: Evelint Gábor előre engedi. Ő meg is indul, csak most lefelé vigyázzon rá az öccse. Ugyan miért? (teszi fel a költői kérdést Gábor).

Ja, hogy Evelin úgy döntött: most ő kavar port hazáig öccsének. Meglesz! Vigyáz Gábor a nővérére és ő is ad a lovaknak. A vulkán aljánál már normál tempóra vált Evelin. Megkegyelmez a testvérének. :-)

Ez volt a nyitónap. A parkolóház sombati forgalmát is elképzelhető, hogy megnézik.

Vége

Második Fejezet

Rásétált az este a sziklákra.

Járőrautó a hegyek között. Cirkál és a parkolóházhoz tartanak.

Egy pár enyeleg mélyen autóban.

- Bele ne tapossál! Nem illik ilyenkor megzavarni őket.

Látod? Most kezdtek el enyelegni felöltözés után. Becsempészték már a lompost.

- Ezt meg honnan tudod?

- Onnan, hogy te férfi vagy. Én meg nő. Láttam már életemben pár dolgot :-)

(Ezt a párbeszédet hallja a pár amint a rendőrautó elhalad mellettük).

Egy szál rendőr sétálgat a hasadék szélén.

- Na, őt ugrasd be! Megengedem.

Kollégánk. Beszívatjuk :-)

(mondja egy női hang a hátsó ülésről).

Az autó begyorsít, egy két kanyart leír. Aztán befarolva két férfi és két nő száll ki belőle.

Fegyvert szegez rá a nő, elveszik a fegyverét, de nem a nők beszélnek. Az ő hangjukat ismeri.

Arra kéri a rendőrt a férfi, forduljon meg!

- Hogy a jó édes anyád kereszt térde kalácsát szívassátok! A frászt hoztátok rám :-)

- Mit keresl itt egyedül, őrmester? Tudod, milyen veszélyes? Add vissza a fegyverét (Néz a lány a férfira).

- A kollégám el kellett menjen és azt mondta, majd felvesznek engem. Ohh, igen. Köszönöm a pisztolyomat! :-)

-Ja, igen. Akkor te vagy az. Hozzád küldött minket a társad. Őt ugyanis átirányították. Felosztotta itt a körzeteket a kapitányság, végre történt valami! A két férfi a plusz a segítség itt mellettem.

- Nagyon örvendek, uraim!

(a másik lány felé fordul) Találkoztak már itt valamivel? Úgy két órája tett engem ki a társam, de nyugodt az éjszaka.

- Csak légyottozó párokkal esetleg. Mással nem, de messze még a reggel és szombat van. Diszkózók, drogosok is jöhetnek.

(A két új rendőrhöz) Gyertek, fiúk. Terep bejáráson vagytok velünk a rossz lányokkal s először a barlangokba dugjuk be a fejeteket a kolléganőmmel. Utána pedig (de azt már nem a mostani alkalommal) a kürtő következik majd. Ez a kedvezmény.

Uram, parancsoljon (fordul az őrmesterhez és mutatja neki a szolgálati autóban hátul lévő szabad helyet).

Megindulnak és fordulnak is az első barlang irányába.

Na, ilyen lett a szombat. Most virradat előtt ér haza Evelin és Gábor.

Világosodásig csak autós bandák foglalják el megint a parkolóház szintjeit. Ezek azonban csak azon belül hasítják az órákat. Megmondták a környéket lakó férfiak és nők, hogy ez lesz belőle.

Az autós pár elalszik és reggel térnek magukhoz. A közelben várakozik szolgálatban kettő férfi és egy nő, illetve egy férfi járőr.

Éjszakások voltak.

Az autó elhajt és a kanyarig figyelik csak. Az alatta lévő szintre már más rendőrök vannak beosztva.

Csak a legalsó szint üres. Igen, nincs még elég rendőr.

Na, itt már a fiú beletapos! Lánykát haza kell vinni, így is késésben vannak. Ásít a srác, legfeljebb 4kor aludni szeretett volna!

Ágyba kerül végre és jön a váltás. Hallja az ablakból, amint autók száguldanak el. Igaz, a lánynál ugyanaz van. Nem laknak messze egymástól.

Vége

Harmadik Fejezet

És amíg ők az igazak álmát alusszák, a felújított alagúton át azaz úgy harminc kilométer távolságra tőlük tehergépjárművek érkeznek. A parkolóház mellé tervezett kilátóhoz szállítják az alkatrészek egy részét. Másik fele ott van helyben, csak volt valami, ami itt helyben nem volt fellelhető.

A láva meg onnan fentről megindul. Az igaz, hogy körülbelül egy óra, mire azt az útszakaszt eléri s bőven van is idejük addig kitérni előle. Az ennek következtében létrejövő rengés azonban megnehezíti útjukat. Az a szerencséjük, rengés védelem van már ennek a tetejébe építve.

Viszont az alagút a teljes hosszában nem a tükör óceán alatt fut

és kisebb szikla darabkák táncolnak az úton.

Ennek következtében lemaradozik néhány kisbusz. Az élmezőny kereszteződéshez érkezik és jobbra fordulnak. Találomra. Nekik úgy mondták, arra célszerű tovább haladni. Az alagút ennél a részénél, mert ez már a vége. A másik elágazás balra kalauzolja a közlekedőt és bizony joggal merül fel ezen sofőrökben a kétely: biztosan eltévedtek! Az elöl lévő autó nem tudja, mitévő legyen.

Apró kabin mögöttük, melyben egy harmincas lány nyitja rájuk a kicsi ajtót.

Gondol egyet s kitéve az irányjelzőt balra (mivel a tábla szép barlangot jelez, de úthibákkal), elfordíttatja a férfi helyett a kormányt, hogy bízzon benne.

A férfi fékez, de így is kifarol. Kicsit csak. Alig pár tized százaléknyit veszítenek a sebességből. A mögöttük lévőben két férfi ül. Becsatlakoznak mögéjük, mivel nem tudják ők sem, hogy itt merre kell menni.

Ez a hegységrendszer közvetlenül vájt út felfelé éles kanyarokkal. Semmilyen vizet nem kell kerülgetniük ugratókon , rámpákon a sebességváltóval meg pedálokkal ügyeskedve. Annak a víznek itt, a beszivárgását már megoldották.. A veszély itt a felfelé ívelő, és szűk út! Tehát ha jön szembe valaki, lehúzódás van. De elfér egymás mellett két autó. Nagy teher forgalom erre nem közlekedhet, legfeljebb kisbusz. Márpedig ezek azok!

A rengés itt, mivel ez a mellékút a tűzhányó oldal szirtjein megy, (de nem a kürtőn belül) jóval erősebb. Tehát itt a két autó egymás mögött haladva vigyázhat is ám egymásra. Szembejövők pedig vannak, többször is.

Ami zavartalan és száz százalékban segíti a tájékozódást, az az útvilágítás és megfelelő távolságban is vannak elhelyezve.

Pár percig verik még vissza az oldal kürtő falai a kisbuszok kerék csúszásának hangját. Iszonyatosan fülsüketítő, nemhogymég mellé a vulkán rengése.

Eddig pattogzódtak a szikladarabok.

- Igen, sikerült! Jól emlékeztem! Látjátok, amit én? (ujjong fel a lány)

- Tényleg! De honnan tudtad?

- Csak sejtettem. Reménykedtem. Ismerőseimtől hallottam, hogy talán megépítették már ezt a rövidítő utat.

És tényleg feltűnik a tábla nekik (elhaladva mellette kisbuszukkal), hogy ezer méter után ezen útszakasz vége és a hegy tetejére érkeznek ki. Az azért is nagy szám, mert pont oda tartanak s ezzel megkerülték a tavat, az egész hegységrendszert a szintjeivel együtt.

A szállítók kétharmada (amit ők levágtak talán huszonöt perc alatt, az vagy háromszor hosszabb úton halad. Igaz, az azért könnyebb. Ott vadveszély van inkább és nagyobb forgalom, de rengés nincs! A harminc kilométer hosszú alagút megtétele után nincs, mivel a jobbra elágazás rögtön kiviszi őket az erdővel körbe vett tóhoz.) a festőibb útra kanyarodott rá.

Pacsit kap ezért a lány és puszikat is. Megnézik még az e szűk utat szegélyező hegy oldal falait. Szép! Akkor is, ha el kell most búcsúzniuk tőlük.

Előttük a parkolóház és a szomszédságában lévő szirthez jöttek. Kipakolják, amit kell és feltűnnek a társaik. Megvárják őket!

Előbb haza tudnak menni? Úgy néz ki, igen. A nő ugyanis vállalja a koordinálást. Irányba rakják a tárgyakat és napokon belül érkezik ide egy brigád, akik pedig ténylegesen fel is húzzák a kilátót.

A nő mutatja, jöjjenek velük. Arra harmad annyi a menetidő.

Kívülről apró rengés. Na, tényleg. Nyomás be a kocsikba! És padlógáz? Már bent repesztenek a kisbuszok a vágatszerű kürtő úton.

El vannak ájulva a férfiak. Piszok praktikus leágazás ez ide, csak hosszú távon járható - e? Kereszteződés megvan, ráfarolás az alagútra! Itt már bele tudnak még jobban taposni, a szokásos huszonhárom kilométer.

Újra a pattogzódó sziklák, és most gyakrabban! A csinos, mosolygós nő az autóban (tehát menet közben) átveszi a volánt. A férfi ugyanis mondja, nincs ebben gyakorlata és el kívánná kerülni a  karambolt. Odafelé tisztább volt az út. A lány pedig már ide felé úton jelezte ilyen irányú közepes tapasztalatait. Ejj, mi a fene! Háromszor akkora tempóval száguld s mögötte a többiek úgy néz ki, tudják ezt követni :-) Az utolsó kanyarnál se mond csődöt a szép lányunk rutinja, de úgy kisodródik a klafa kisbusszal, hogy nem tudja elkapni a végállomáshoz vezető betorkollást.

- Itt vagyunk mögöttetek, kislány. Mindannyian. Nem hagyunk cserben titeket! Hazamegyünk, haza fogunk jutni! (hangzik a rádióból az egyik vezető fiatalember biztatása)

Vége

Negyedik Fejezet

Egy középszűk és aránylag nívós részen vannak, csak szivárog be mindkét oldalról az óceán vize. Igaz, még mindig jobb, mintha ömlene! De milyen hosszú ez és hova vezet? Eszébe jut az egyik férfinak, hogy meg kellene fordulni. Hát pont látják még, mekkora szikla zuhant hátuk mögött a menekülésük útjába. Most már biztos nem tudnak az eredeti alagút végéhez vissza csatlakozni. Hiszen onnan tudnának rögtön a munkahelyükre vissza jutni. Ott csak le kell kanyarodni és annyi lenne. Nézik tehát tovább ezt az ismeretlen járatot, ami iszonyatosan szép! Most nem a fejük felett látszik az óceán, hanem két oldalról.

Tábla közeledik, hogy tizenkettő kilométer még és jobbra jelzi a kijáratot egyben azzal, hogy ott ennek az útnak vége.

Jelzik a sofőrök, hogy elfáradtak. Lassítanak. Gondolt egy ilyen váratlan helyzetre a kivitelező? A kisbuszok függönyei mögül egy - egy lány nyitja az ajtókat, hogy ők tartalék sofőrök.

Ugyanúgy menet közben átveszik a volánt,

Addig fogják nekik a kormányt.

Megvan a kijárat!

A kimerült pilóták hunynak egyet,

az anyós ülésen lévők fellélegeznek!

A kijáratnál satufék a kanyar bevevéséhez és... lehet rákanyarodni az útra. Igaz, hogy a másik feléről, de már jó helyen vannak. Lehet vitorlázni!

Vége

Ötödik Fejezet

Értesítik a vállalkozót, hogy Gyűlés a vulkán környéki, egyik régi és használaton kívüli csónakházában.

Indul az ülés:

- A rengés révén veszélynek lehet kitéve a tervbe vett kilátó a tűzhányó tetején s hogy nem kívánnak bele beszélni, de a láva áramlás keretében a hegységben az eddigi legnagyobb intenzitású földmozgásokat mérték, valamint kis híján ezért az ő alkalmazottai a tengerbe vesztek.

Mindegyik munkaerő jól van, csak nagyon gondolja át a projekt vezető, miképp cselekszik. Ekkora kockázatot ugyanis még egyszer nem vállal munkaelemek szállításánál a kivitelező!

- Ez esetben akkor gondolkodási időt kérnék, hogy átadom - e a munkálatok lekoordinálását valaki másnak. (!)

- Lesz kilátóépítés, de nem most és nem oda. A parkolóház maradhat (mi azt sem tettük volna oda fel!). Az elszállított épület elemeket nem vonatjuk vissza, mert akkor a kivitelező kitekeri az ön nyakát. Aztán azt meg ki fizeti meg? Ki vállalná?

A vállalkozó: - Viszont! Mielőtt még megvonnák tőlem a bizalmat és találnának valaki mást helyettem, aki idegenforgalmi eredményt tud felmutatni: Van egy ötletem (Attól is vakarják a fejüket a hegységrendszerért s annak vulkánjáért felelősséget vállaló atyák).

- Jó, rendben! Ez még semmilyen anyagi veszteséggel nem járt. A parkolóházat látogatják! De ne csak kalandvágyó fiatalok, sihederek paradicsoma legyen. Jó! Telepíttessen oda büfét és pihenőt! Ott még nézelődni nem fog kilátót mászni mostanában senki.

Az ülés végén hölgyek és urak egyaránt lekezelnek a vállalkozóval, számítanak rá a továbbiakban és bíznak gyümölcsöző együttműködésükben.

Egy szombat este, illetve éjszaka:

Evelin és Gábor ahogyan tervezték, megtekintenek egy szombati napot. Felautóznak. Megintcsak kettő járművel, azaz külön - külön. Kergetőznek egész délután, mert sehol senki. Leparkolnak a parkolóházban.

Alkonyatkor érkezik meg egy BMW. Srác vezeti s onnan fentről is lehet látni, kétszer is huncutkodnak az utakon. Utána a vulkán szirtjére parkolva kiszállnak, hogy lenézzenek. A lány veszi át most a volánt és valamin játékosan civakodhatnak, mert az autó az oszlopokat kerülgeti nagy sebességgel s amikor a lány félre farol az egyik helyre, a fiú megsajnálja. Volt valami köztük, amiért bocsánatot kér? Mert egy órán keresztül biztos, hogy eszik egymást.

Felbőg egyszercsak a motor

és olyan szépen levezeti most a lány a BMW-t,

még a távol sem hozza ide a kerék zenéjét!

Talán elmennek randevúra az egyik barlangba?

Pár baráti társaság jön még ide és huszonkét órát követően főleg fiatalok. Addig nyugdíjas párok s a közép korosztály képviselteti magát.

Feljön ide Evelin húga, Barbara és annak fiú ismerőse is (Dávid). Most már négyen vannak. Három autó, de négy fő. Meséli Evelin a húgának, megugrott a személygépjárművek eladási mennyisége, de főleg az olcsóké és a mezítlábasoké.

Mi lehet magában a kürtőben? Órákon át csak beszélgetnek, aztán pirkadatkor megiramodnak au indítókulcs elfordítások és hagyják el szép egymás utánban sorban a parkolóházat.

A barlangokat kezdetnek! Utána a kürtőt! Helyesel is Gábor, hogy az ráér.

Kel a nap, mikor rá is szánják magukat. Ők ismerik azt a járatot, melyben két jármű egyszerre csak szűken fér el. Csakhogy ők barlangon belül is tudják az utat oda egy másik bejárat képében. Mehet a kirándulás! Onnan fentről. Annak dacára, ez bármikor újra kitörhet.

Barbara megy elöl, vész villogó és utána jelez balra. Híd ível át barlangon belül a mélységbe tátongó kürtőn.

Ködlámpával villog és mutat felfelé, majd gázt ad. Egy legalább autónyi méretű szikla zuhan.

Vége

Hatodik Fejezet

Áttorpedóznak alatta mindannyian, majd erős fék és Barbarát követve fel! Jobbra.

Az omlás miatt itt sem lehet megállni, de megérkeztek a kürtő tetejére. A magaslati nyitott peremhez. Nem sokkal, de le vannak maradva Evelin és Gábor.

Utolérve Barbarát s Dávidot, Evelin és Gábor annyit látnak: Dávid Barbara kezét kéri, ami első körben elutasításra kerül. Végül csókban forrnak össze. Gábor, Evelin kiszáll.

Barbara derekát fogja át Dávid és apró szájpuszik vannak még. Az egésznek olyan a szaga, mintha ezt csak Dávid akarná. Esetleg egy alakuló mély barátság.

Magához veszi Barbara a szót: - Mindjárt meglátjátok, miért autóztattalak benneteket ide. Ha lenéztek, tátong alattunk a végtelen tárna és ezek a kis alagutak a barlangokkal valaha bányának adtak otthont. A gyakori kitörések végett bezárták.

Csak röviden mutatnám még, mi van alattunk. Onnan, legalulról jön fel valahány alkalommal az olvadt kőzet s hozza ránk időről időre a lávát. Ez az, amit a hegységrendszer atyái nem vesznek figyelembe! Az ő véleményük szerint ez egy nem aktív vulkán. Nem! Téves szakértelmi következtetést vontak le.

Ez így nem pontos! Időszakosan aktív tűzhányó ez. Hozzá se kellett volna létni se a parkolóház kivitelezéséhez, se egy szomszédságában lévő kilátó munkálataihoz. Csak kidobott pénz!

A mi pénzünkből, mivel ez a ránk kivetett adókból valósul meg.

Evelin: - Teljesen jól látod, Barbara húgom. (!) Apánk az egyik bizottságbeli szakértő tag s ő sem ért egyet ezekkel a döntésekkel. Azt inkább nem jelentem most ki, mi anyánk véleménye erről. Nem tűrne nyomdafestéket az álláspont.

Barbara dühének teret engedve szántja fel autójával a vulkán barlangi kijáratig terjedő útszakaszát. Evelin is ugyanezt teszi. Gábor testvér szintúgy nem ismerte ezt a járatot.

Kiérve a kürtő kirándulásból Barbara csillapítja ezúttal Dávid igényét. Megcsókolták a délelőttöt? Meglehet.

Érkezik, csak pár másodperc lemaradással Evelin és Gábor. Zúghat tovább a három autó.

Megremeg az út és füst csap fel. Barbara haza is mehetne, de ilyen kedvvel tökmindegy, hol van. Mérges iramban egy romantikázás? A testvérek már a hegyek között szelik hasonló hangulatban az utat, egyenlőre haza.

Vége

Hetedik Fejezet

Vasárnap még nem nézték meg, mi a helyzet a parkolóháznál. Evelin egyedül érkezik ide, ahonnan szomorúan dühös szlalomozással felvezet a tetejére. A gondolatait választja a nemrégen Barbara húga által elmondottakkal kapcsolatban. A távolba mered és kecsesen karba tett keze ad igazítás után nyomatékot hangulatának, mekkora baj lehet ebből.

Mellette jobbra egy férfi beszélget egy lánnyal, aki az autóból rövidesen kiszállva átmegy a vezetői oldalra és behajol neki. Vállait szabadon hagyja, még Evelin is látja a melltartó pántokat. Háromszor tér ki a lány a férfi csókjai elől, negyedjére maga a lány kezdeményezi a középtempójú ajakhegyek mászását, amiket mosollyal zár. Nem mondták, hogy lenne kitörés mostanában, de azért inkább megy a többiekhez most. Járgánya orral a falnak áll és mint zongorán az ujjak terelgető munkája, olyan dallamosan ciripelnek a kerekek tolatásnál és fordulás! Most, ahogyan zúg le a leányzó e parkolóház aljára, hogy utána a tűzhányótól lefelé vegye az irányt a völgybe, látszódik, dekoltázsra bontotta ruháját valóban. Figyel az a szép csipke a fehér felsője alatt. Szép és kacér hölgy!

A férfi átmegy Evelinhez most már (azért a lány autózása még hallatszik a kanyaroknál, de... távolodik!), hogy a tündéri szépséget vigasztalja.

Simogatja, karjaiba veszi.

Puszik, és csakhamar a csók is érkezik az égaljon sétálónap sugár szárnyain.

Csapásokon belül barátkoznak tovább az ajkak és mosoly köszön nekik.

Gábor látja, nővére autója nincs a háza előtt, ezért utána érdeklődik.

Menjen oda hozzá a parkolóházhoz, úgyis szomorú és beszélgetni szeretne.

Fiatalok és középkorúak odafent, nővérét éppen cirógatja egy férfi.

Megérkezett Gábor, együtt vizslatják eszme csere keretében tovább a távolt.

Vége

Nyolcadik Fejezet

A nemrégiben sportos eleganciával parkolóházat elhagyó kacér lány az édesapjával s (az érthetően zabos, de azért mosolygó és alapjában véve jó kedélyű) édesanyjával tér vissza és ez a bandérium felmegy a parkolóház tetejére, amit autóval már nem lehet megközelíteni.

Csak egy apró, alig észre vehető létrán.

Ecseteli a vállalkozó apuka a problémákat: nem ő találta ezt ki. Ez lett neki kiadva s a társaság felé intézi a kérdés témáját: Van - e ötletük? Mit lehetne csinálni? Mit lehetne másképpen?

Hat autó érkezik hozzájuk, mi tele van fiatalokkal. Gábor barátnőjét hozzák, egy pár száll még ki belőlük. Azt mondják, ez őrültség, amit ide terveznek s ők is meg szeretnék osztani aggályaikat.

A férfiak már kiszálltak. Az utolsó, alacsonyabb rétegre utaló autóból négy lány nyitja az ajtókat és ötödikként száll ki Gábor volt asszonya. Hallották, hogy itt van a vállalkozó és jöttek.

Van egy személylift, azzal lemennek. No igen. Oda a vállalkozónak s lányának van csak kulcsa. Páran már ott fent csókcsatába kezdenek és ott lent is folytatják! Éjjel 1-ig! Hétfő jön! A vállalkozó lánya jön ki az egyik pincéből Evelin jóbarátjával. Valószínű, kipróbálták!

Záróra! Csókcsatáknak vége s született egy új pár!

Arra jutnak végülis így kettő óra környékén, legyen az erdővel körbe vett tónál a kilátó elhelyezve. Legalább vadlesre lesz lehetőség. Egy másikat meg lehetne ott lent az öbölszerűségbe. Rá lehet látni az óceánra s oda lehetne egyben valahová az autó vidámparkot is a víz fölé dokkos megközelítéssel és átjárás biztosításával, csak ne a tűzhányóhoz!

Úgyis a fiatalok és esetleg középosztály meg az extrém sportok kedvelői mennének oda.

Jelentkezik egy lány s egy fiú még. Tudnak egy víz alatti látvány és veszélyes alagútról. Oda meg kerülhetne szintén egy másik, a múltban beszüntetett autó vidámpark. Az ugyanis bármikor beszakadhat a nyomás alatt. Azt ott állandóra a mélyben ha megoldják, lehet kínozni a kerekeket! Szépnek nagyon szép, csak idős házaspárok oda biztosan nem fognak leautózni! Egyszer jártak ott valamikor pár hete, de nem ismerik a hosszát s szerintük nem is látták minden zugát. Véletlenül keveredtek oda.

Az autók megindulnak. Indulhat a hétfő. Jó éjszakát, hegységrendszer!

V É G E