-

beam•  2019. június 16. 10:55

forró éjjelen borítékolt képzelet

persze bele feledkezem

temet tenyered riad lelkem szobor

hallgatsz hallgatok


szemed kerek holdra mered

csend remeg moccanok 

minden perc légszomjas piruló képek égnek

csukott valóság mint fekete árny áll


simuló ujjak tépnek...fékezz:!

lépnek halandó vágyak

vérző szíveken kerge merészek

maradékon osztozó holnapok


hamvaimon térdre kényszerített dallamok

rezzenéstelen darabok bókok

gyenge szerepek féltenek

a te csak az én ezerszer fogadott 

nem él ...


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2019. június 17. 13:55

ámen

Rozella2019. június 17. 09:55

szívszorító...

Doli-Erzsi2019. június 17. 06:03

Remek egy éjszakai álom, vagy valóság!?
Puszi