Janus blogja

Irodalom
janus•  2024. február 9. 19:22

Tavasz

 

Napsugár ragyog, kacér fény

kacsint, s leveszem az ingem,

sarjadó fűszálak, mint a remény

tartanak, ahogy hanyatt fekszem.

 

Nincs gondolat, csak a szél, s a nap,

lelkem üressé próbálom tenni,

darázs kering, arcomra ül, de nem harap,

lehunyt szemmel hagyom pihenni.

 

Bokor készülődik, a zöldben már lilák

nyújtóznak, nesztelen aprót sóhajtanak,

illatuk magamba szívom és az orgonák

már benn, szívem ritmusán játszanak.

 

Könnyű vagyok, már-már súlytalan,

mélyet  lélegző szelíd dobogás,

és eszembe jutsz, elárulom magam,

szívembe bújik egy régi vacogás.

 

2020.

janus•  2024. február 6. 12:11

sóhajmadár (őszidő)

 

odúlélek sóhajmadár

sárgalevél eső szitál

üres dróton néma fészken

emlék gubbaszt bágyadt fényben

holló kering dió koppan

nyugati ég lángra lobban

bíbor ömlik mint a láva

felizzik a darázs háta

meghasadó szőlőszemek

pityeregnek a mag pereg

sötétül már föld az árok

fűben ülök rögnek állok

árnyék lábú este sétál

a délután elszunyókál

körbenézek őszi határ

odúlélek sóhajmadár

 

janus•  2024. február 3. 09:37

Köd leng (reflexvers)

 

Köd leng, az éj fátyla,

a táj titok, sejtelem,

bokor homlok, fa arcvonása

érnyék barázdás végtelen.

 

Se hang, se fény nem jár

a hallgatag szürke sötét,

börtönfal ,rács nélküli ,

foglyul ejti életét,

 

annak ,aki nincstelen,

ki otthontalan árva,

kit eladott a félelem

az éhségnek vacsorára.

 

Foszló kabát, koszos ingnyak,

benne egy test reszket,

kékülő ujjak ,gyönge sóhaj,

holnap ki állít keresztet?

 

janus•  2024. február 3. 09:36

Töredék

 

Leült, elfáradt az értelem,

körötte zsong, lábujjhegyre áll

az ostobaság, és légvalót kreál.

 

Igazság nyüszít, az ég dörög,

szitkot, gúnyt  szórnak a fellegek,

szivárványt fekete tusból festenek.

 

A hatalom ujjában tövis a becsület,

befedi a gyulladt, sárga genny,

beteg ez a kor, értelem, aludj, pihenj!

 

Elszáradt hit magját por fedi,

nincs langy eső, nincs áldott fény,

tört üveg ég alatt vérben ázik a remény.

 

janus•  2024. január 27. 20:26

modern vers

 

dobogó dinamó

lüktető vér-áram

pupillás optika

fejekben pendrive van

 

letöltök felrakok

usb portokon

reklám és hirdetés

kéretlen tartalom

 

ezernyi csatorna

kémprogram vírusok

elferdült világból

3 D-t nyomtatok

 

este van daemon tools

pörgette képeken

alszik a valóság

lebeg az értelem

 

fekete fehérben

némafilm múlt idő

hibás a codek is

de azért nézhető

 

alkönyvtár mappában

elrejtett tartalom

tulajdonság pipa

enter és láthatom

 

felcsendül  fájl-dalom

üt a médiatár

dinamóm zárlatos

és itt a kék halál