kukkantsbeblogomba
SzerelemHa gyér napfény
Ha gyér napfény táncol az éleken
s az arcodon villog mint hév szerelmes
bűbáj, ne fordulj el szép kedvesem
zavart se légy éppen most ily szemérmes.
Hadd gyönyörködjen lényeden szemem
színekbe ne mártsam pemzlim hiába
angyal portréd egy mozdulat nekem
faragjon vászonra ecsetem játszva.
Nem is állt meg az idő, csak kinyúlt,
mint Nemecsek parittyája, kicsapva,
hajítja messzi az öregedést.
Könnyen vetve el nehéz lelki súlyt;
fiatal marad súlytalan ki hagyja
óra számlapról a számokat levésd.
Fut a Hold
Fut a Hold, kis csillag üldözi már;
ne fuss éjek mécsesse! csókot ökör
ad sötétben, kell hozzá holdvilág,
valamint csillagfényes lelki-tükör.
Fut a Hold, nem áll meg, bújkál amott,
s az Ufo rálel, jaj, fogságba ejti;
akár engem a szerelem, fogolyt
senyvesztő lánca szívem keseríti.
Fut a Hold, adj még szebbet angyalom!
vagy cseréld ki, hozz másikat helyébe,
magányosok csodalámpásaként.
Bús szívünket boldogítva hasson;
delejes sugara - ne szenvedélyre,
hanem közönnyre szoktass időnként.
jégből lantot
jégből lantot a fagy kreált
és énekli e bűvös kronikát
szerettem máig egy jégleányt
szívem már nem olvad tovább
székre fagyott a szép leány
ülök mellé s szívemben ég a vágy
ő se fázik de én sem izzadok
levetettem bundám mégse higgadok
bárcsak olyan lennék mint a lány
bírnám a hideget törékeny vállán
bírnám a meleget lehütné fejem
s eltűrném velem bármit megtegyen
Szerelmek újéve
Kettőezer huszonnégy? most a szív
rajongva vár, légy szerelem évadja;
mutasd romantikus arcod, tekints
a sok vágyakozó Rómeóra
Tekints Juliára, csak arra vár,
a létrát erkélyablaka alá told,
Tekints e zord világra, kiabálj!
Ez lesz szerelem szezonja, nagy álmod.
Szabad világ jöhetsz, szép szenvedély,
alacsony a vérmonyomás, piros arc
mosolya, lelkes egybeolvadás.
Pihentess szilárd hűség szegletén;
Bizalmat növelőt léptekkel adhatsz
eufóriát, hol egy igaz társ...
Bűnünk. mint kard
Szögről a végre fúrodik égbe
szíven talált felhőn megváltóm eljön.
Vérző nádszál, kéktónak éke,
hajolj meg előtte, jöjj megmentőm.
Bűnünk, mint kard, forgatja bajnokát.
Szeretni mellvért nélkül, butaság;
Véd magad, Judás csókja tarkón vág;
Ha sznob vagy, tagadod a fetámadást?
Mondjuk ki, szögek hegye nem sebezte.
Aki nem bűnös, az, verje tenyerébe
az első szöget, lelkét nem fedezte.
Csak a szerelem büntelen csak a csók;
Melynek forrása a vágy - szívből buzóg.
Vigyázz rá, ne menjen feledésbe!