Kell még ez nekem?

Ott ülök még szívedben
de már nem élek
s a múlt hull mint a kő
építem belőle a tornyokat
onnan nézem a várost
mely szép 
mint egy meztelen nő
kinek szemérmét
mint egy kékszalag
csak a Duna takarja
némán hallgatag




De ki álmodik még bennem
én már csak én
ez a csendes tenger
kit már vihar nem emel fel
s lelkem kihűlt kohó
a szerelem hideg mint a hó
ülök jéghideg magányomban
mosolyom feketén ragyog
ha csókjaidat vonszolom




Kell még ez nekem
majd meggondolom
Budapest ásít
már megunta százszor elsírt
ronggyá gyűrt magányom...