Elkésett levél

Ernest•  2019. február 28. 23:23

Elkésett levél 
 
Mindegy már, elfújta egy szél...
Az út mentén, a porban-sárban 
- s nem a lelked rózsa-mosolyával -
terül szét a magány, a köd rejtekén, 
mint a levél: tenyérre égett gyertyafény. 
 
2019. 02. 15.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kicsikinga2019. május 24. 16:24

Szépet írtál, még, ha elkésett is, nyoma marad!

Ernest2019. május 23. 23:53

Köszönöm Zsuzsa az olvasást! :)

Ernest2019. április 26. 03:06

Vivibünde, olyan volnék... köszönöm az írásodat, a meglepő s érdekes hasonlatot! - láthatod, megint elkéstem... :*

Ernest2019. március 21. 23:41

Köszi szépen Róza, hogy ismét! - van az amúgy... meg emígy is... :)

kicsisara2019. március 9. 09:55

@Ernest: :)

Ernest2019. március 9. 03:59

Köszönöm Kicsisara, hogy tetszett! :)

Ernest2019. március 7. 23:06

Köszönöm Róza a véleményt!

Zsuzsa03022019. március 4. 06:28

Szomorú és nagyon szép a versed, örömmel olvastam. Zsuzsa :)

beresvivien2019. március 1. 13:54

Elkésett poéta! :*
Börni lovag, olyan vagy, mint a Fantom a rózsával, mikor meglátja Christine-t Raoul-al, persze az más szituáció... :)

Rozella2019. március 1. 13:39

Most, hogy mégegyszer figyelmesebben elolvastam, mintha megváltozott volna a hangulata, de lehet, hogy csak az enyém..:)

kicsisara2019. március 1. 12:47

Olyan szomorú de ettől függetlenül gyönyörű! :)

Rozella2019. március 1. 10:28

Ejha! de szépségesen szomorút írtál!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom