Poór Edit -Eci blogja-

 

/Az elmúlt időszakban eltávozottak emlékére/

 

A fájó könnyek hullanak,

Mindazokért, kik itt hagytak,

Földi élet világából,

Sokan, hirtelen távoztak.

 

Megremegnek most a szívek,

Hisz hiányuk körül övez,

Elhalkul, néma marad száj,

Megrendült lélek, ami fáj.

 

Imáink szeretetfénye,

Kísérjen el benneteket,

Megőrizzük emléketek,

Amíg, ott leszünk veletek.

 

Debrecen, 2021. 01.

 

/ November 1 /

Kik már felhők felett éltek,

S angyalok szférájában jártok,

Akiket nem láttunk már régen,

E napon emlékezünk rátok.

 

Kik velünk együtt ünnepeltek fent,

Értetek, egy – egy gyertya égjen,

Minden gyertya lángja megidéz

Egy lelket s minden láng felidéz,

 

Egy – egy csodálatos emléket.

Szeretetszál összeköt minket,

Könnyeink arcunkon peregnek,

Bár nem ölelhettünk át régen,

 

E nap, mégis velünk lehettek.

Gondolatunk hívó szavára,

Angyalokkal felénk lebegtek,

Csak a lágy szellő fuvallata,

 

Mi megérinti arcainkat.

Tudatjátok itt léteteket,

Érezzük szereteteteket.

Majdan hívó harang szavára,

 

Mi is követünk benneteket.

Gyönyörű mennyei szférában,

Egyesülünk lélekcsaládban,

Örömteli viszont látásban.

 

 

Db. 2020.01.

 

 

 

 

Drága Mennyei Atyám,

Kérlek, hallgasd meg imám.

Hálával és szeretettel gondolok rátok,

Kik már e Földről eltávoztatok.

Kedves családtagjaim, rokonaim, barátaim, ismerőseim,

Hiszem, hogy a fátyolon túl majd találkozunk,

S ha vétettem volna ellenetek,

Kérlek, bocsássatok meg nekem.

Én már mindnyájatoknak megbocsájtottam,

Hiszen, bántalmakra nem is emlékszem.

Csak hála és szeretet él szívemben,

S arra kérem a Jó Istent,

Ő is bocsásson meg mindenért, tinéktek.

Atyai áldása hulljon rátok,

Angyalok segítsék utatok.

Örökélet fényében teljen,

Örömteli, boldog létetek.

Uram, kérlek légy irgalmas azokhoz is,

Kikért nem imádkoznak,

Kegyelmeddel áldd meg őket is.

Atyám, mindenben, mindenkor

Legyen meg a Te akaratod!

Ámen.

 

Db. 2019.09.

 

 

 

Értetek szólnak a harangok,

O, ti drága szeretet lelkek,

Elhagytátok földi pályátok,

S már szivárvány túlpartján jártok.

 

E napon egyszerre ünnepel,

Benneteket a Föld és az Ég,

Szabad lelketeket hívja,

Szerető megemlékezés.

 

Gyertyáknak, mécseseknek fénye,

Fellebben a fátyolon innen,

Ti angyalként suhantok kérésre,

Hol könnycseppet ejtenek értetek.

 

Szellővel simogattok lágyan,

Szívünk érzi ölelésetek,

Szánkkal hálaimát rebegve,

Kívánunk, boldog örök életet.

 

Db. 2019.09.

 

 

Betegségben, vagy hirtelen,

Mindannyian eltávoznak,

Kik a földi pályájuknak,

Végállomásához értek.

 

Eltávozás körülményét,

Leszületéskor, ők maguk

Vállalták fel szeretetből,

Szenvedést a gyengébbekért,

 

Vagy hirtelen, kíméletből.

A Földi tehertől mentes,

Fénnyel tele világokban,

Lelkük könnyű, felszabadult.

 

Ne kössük hát őket ide,

Szomorú fájdalmainkkal,

Engedjük el őket, szeretettel.

Hadd végezzék oda által,

Rájuk szabott munkájukat.

Gyújtsunk gyertyát lelkeikért,

Fény a fénnyel érintkezve,

Megérzik a szeretetet.

 

Boldogságtól ragyog lelkük,

Mikor imádkozunk értük.

Úr áldását nekik kérjük,

Szeretetben egyesülünk.

 

Testüket már befogadta,

Visszatértek földporába.

A sírhantjuknál megállva,

Emlékezzünk vándorútjukra.

 

 

Db. 2019.09.