játék
Római út
Ásnak mèrnek összehasonlítanak
Megfontolt emberek règen ès most is
Az ősi út mint hajamban a kopott választèk
Közèpen a fák mellett egyenes vonal
MOst is zöld fenyők mentén Rómába vezet
Sárga rèzsisakos katona egy sem kisèrt
Èn nem látom csak magam
Csecsemő lèpteim és kenyéradó anyám
Ezen a római úton
Útàiroda fordítás
Szökèsem
Mikor a dombról lefelé jöttem
éreztem megcsal a hőérzetem
Mert meleg volt mègis fáztam
a gyomrom is csalt a cudar
ettem eleget mègis fájt akart
Heves szèllel szemben jártam
Úgy éreztem nagyon el fáradtam
Pihenni ilyenkor legèdesebb
Ès lám egy jó fogadóra leltem
Mindent feledve boldogan melegbe
Jóllakottan pihegve szundikáltam
Mikor kintről a messzi távolból
A kisèrtet lakta dombok mögül
bús bagolysírásokat hallottam
Mintha az egész szomorú domb
Èlesen sikitva reszketve jajgatna
Azt hogy onnan eljöttem elszöktem
Annak örültem S meg nem bántam
Sós hússal gigámban étkeztem
De az ott maradtak fájdalommal
Só nélkül gyötrödtek reszkettek
Csillagos ég alatt bús bagolyhangú
katonák hevertek sírtak szenvedtek
Sportos
Jègszívèben gonoszság tenyèszett
Ezzel döntött minden jót romba
Fèlre lökte könyökkel a mézet
Kollagén kell màr az én koromba
kirucantam én is arra jártam
Làtom súlyok hevernek hosszant
A mèz èdes mondtam neki bátran
Engem tőle semmi nem bosszant
Levonhatjuk ebből a tanulságot
Azt a pár kilót simán eltürőm
Nem leszek utálatos goromba
Sokkal szebbnek làtom a világot
edzès tervemen müködik szürőm
Ezèrt veszem bele ezt dalomba
Fórumban adott rímek alapján
Megtalàltalak
Szerelmespàr voltunk én és a tenger
Nyàri égbolt alatt gyötrő szerelem
Viharok közt hàborgón szerettünk
Álmodoztunk és ismét szerettünk
A nyári égbolt macera alatt
És mikor a vihar elvonult
Felvette napruhàjàt tengerem
Csodálva morgàsàt elfeledtem
Gondoltam mérges de szíve lágy
Szerettem humoràt és hűs habjàt
Fürkésztem kék vîzének az útjàt
Furcsa egy őszön összevesztünk
Nem tudom hogy történt
De azt tudom nem én voltam hibás
Hogy a tenger vadul ràm mordult
Szilaj hullámokat magasra dobált
Én pedig vàrtam mig egy nő vàrni képes
Hogy megtudja a szeretője mit fog
Mondani vagy tenni csak arra vàrtam
Mit is kaptam mogorva szemràncolàst
Megértettem s elfordultam tőle
A mosolygós nyàjas vàros felé
Merész volt az izgalmas illedelmes
Tekintetén a tenger hidege
Ujjongva vidàman szeretett
Mégis tudtam ebben nem öszinte
S mikor a fiatal bimbók végre
Kifakadtak felébredt szívemben
Tengerem irànt a régi szerelem
Büszkeségem feledésbe merült
Tudtam a tenger lelke még igaz
Akàrcsak enyèm őszintén szeret
Elmentem hozzá hogy rá talàljak
És mikor meglàtott a drága
Édes mormolàssal jött felém
Elém futott làbamhoz borult
S együtt éltük át a változásokat
Fórum útániroda versfordítás
Szabadság szobor
Lángom a bebörtönzött villám
Kezem a szabadok anyja
Gyertek hozzám az ősi földről
Ti megfáradt szegènyek nálam
Óvó karjaimban jó életet kaptok
Más vagyok mint a gigantikus
Csuszó mászó görög roggyant
Lábú talpra állitlak bennetek
Èn a szabadság szobra vagyok
Tengerparton állok magasságom
Majd este megmondom