Edeke blogja
GondolatokNetenleltem
Ez annnyira ismerős valahonnan. Ha tudja valaki ki írta akkor ossza meg, mert a neten nem jelezték. Az eredeti vers, azt hiszem egyértelmű.
Telepszegleten szeszelde
Telepszegleten szeszelde
csermely mellett elhelyezve,
benne kedve tetszelegne,
teszem fel, nem esteledne.
Egek rendre estelednek,
erek, berkek csendesednek.
Dereglye sem megy keresztbe,
hever e fekete csendbe.
Szeszelde bezzeg nem csendes,
zeng-peng benne zene rendes.
Szesz ereje szerteterjed,
embereknek kedve gerjed.
Hej, menyecske, kedves lelkem,
erjedt hegylevet kell nyelnem!
Legyen hetven esztendeje,
de meg heves szesz ereje!
Zenemester, sebesebben!
Kerekedett fene kedvem.
Keresetem szerteverem,
lelkemet meg eltemetem.
Megjelennek rendelettel:
csendesebben kedvetekkel!
Telep feje heveredne,
esetleg elszenderedne!
Legyen vele beste lelke,
te meg eredj fene helyre!
Zene zengjen, szedte-vedte,
pendelyemnek lehet veszte!
Esmeg mennek, reteszt vernek:
Legyenek csendesek kendtek!
Szentek lelke legyen velek,
kedves egyetlenem beteg.
Feleletet egy meg nem tett,
berekesztnek szesznyeletet.
Zene menten befejezve,
s szertemennek csendesedve
szavazz
Nem tudom, mi ez
Ez nem igaz, mert.
Hihetetlen,nem igaz,(kivéve, ha a gáz kilép)dag emberek,de jó lenne, ha a földön lennél,hogy nem fognak szembenézni veledabaphambanci a háttérben,A nyugodt embereknek sertések voltaknem jut el a sárban.Imádság, hiúság, kiabálás,tett intézkedésekmi a cél, az akaratha a vas, ha szabad, a levegő,ahol nincs együttérzés,(sajnálom, emlékezz a szavára)mert, egy kényelmes helygyors pillanat,a hosszú, hosszú tengeren,ár (vagy jövedelem?)Hol van a hajó, amit valaha hallottál?halott sziréna dal,alvás alvás, alvás alvás, én magam,ha igen, hallasz engemderülve,Veszem,Adok neked,amit én volt a tűz robbanások,te, nem!az én szavaim! (Permetezés)Meg tudsz öltözni? Meg tudod csinálni?vagy elég a képed?Vessen egy nagy képet!Gyere és játssz.Felfelé (vagy felfelé?)Nézzen rám, vagy harcolj ellenemgyőzelem, nagyon nagy számomra,mert egyedül nem veszítheti el,csak győztes.Együtt.Me.
Szavazz, mert ez a te dolgod.
Egy hejes írás
Beszürkült a látóköröm,
Csak a söröm! Csak a söröm!
És, hogy teljen el a nap.
Mögörökölt joggal ütöm
szét-tiportált agyamat...
Azért, mert a csakrás, kasztrált,
makacs, macskák, csacska, mancsát
álmodom, de felébredek, s
feléd megyek.
Kezem nyújtom,
Unod túúdom,
de légy szíves,
engedd meg, hogy megparancsolhassam:
Szeretni Engem Jogod eztán!
Aztán ez lesz a kötelességed,
hát fordítsd felém a tökéletes-
seg(g)ed...
Hagy hatoljam beléd a
rég elhunyt némi vágyamat, hátha
felébred az ördög, rég megdöglődött
szilaj szikrája.
De ki látta a Pápa szemem,
mellyel mesterkélt "gerendám"
megkereshetem?
Jaj, szemedben gerendám, szálka,
megkeseredem, bár, ha
hajlandó lennél újra gyújtva
ölbe tett tüzed,
Én rád tornyulva,
utánoznám a fiatalos lendületet.
Arcod unott,
kezedben a távirányító.
A harcot tudod,
bármi várható:
elvesztegettem.
Hát véget ért a szerelemnek mondott
kétperces szenvedé(s?)(Ly?)
Most iszom egyet addig,
hogy ne legyél
számomra gondot
jelentő deszka.
Ezt a
verset kettőnknek írtam.
Hidd el a végén, már Én is sírtam.
Szánalmas sors,
nem lenne szabad belefásulni ebbe,
a cseppenként cseppenő cseppkő-szerelembe,
Szemembe bors,
show pedig dörzsölődik a sebbe.
Itt a végre
fuss el...
Nyolczöt ezer és negyven perccel később
Olyan régen jöttél hozzám, mint régenVártam, hogy elmegy valamit mondani,De csöndben, csak álltál, mint egy membrán a jégenNem bánom az elmédet
Az álom a kutyaként jön a csontbaNem ad neki farkát,Rotten fogak - bármit is mondok -Megijeszt engem és elhagyja a szenvedést
Hiányzol, ás és megölikÉletem vágyott,Mint egy kurva, ha pénzt látsz, a szívemből,Engedje meg az életet
Nincs szó, hogy mit mondjakNincs elég sikoltásunk,Leírni a lelkemet a tetováló gépünkhöz,Elég gyorsan meghalsz
Csak egy hónap, majd egy hónapCsak négy évig tartjuk álmainkat,De a veszteség a karma szerint történikSötéten rázza őt a mókusba.
Egy betű...
"Zs!"