Eleonora blogja

Egyéb
Eleonora•  2020. március 26. 20:45

egy fész bejegyzés kapcsán...

Ha nem lennének az "öregek"
tán nem is lenne ez a világ,
vajon volnának-e gyerekek,
biztos akkor is nőne virág
 
s tán nemesebb lenne a rózsa
hibrid, dizájnos szirmú talán,
ma már talány, hogy az a spóra
hogy is tapadt meg élet falán
 
de lám felüti fejét a vád,
miattatok kerültünk ide,
és lehajtja fejét az anyád
kinek ma már nincsen senkije...


Eleonora•  2019. március 27. 20:50

Csak úgy

Már nem értem a szavakat

vagy talán már nem hiszem

mikor, ki mond egy ravaszat,

bár az életet viszem.

 

Nehéz már, nem bírom, elég.

Sután látszatként élni,

mindennel ellátott belég

nem akarok már félni.

 

A csend soha nem lesz néma

hiszen a fül még szabad,

ámbár barátom a tréma

a gondolat már szalad.

 

Leszek, mert lélek dobban itt

keményen avagy lágyan

látom amit mutat a snitt

majdnem mind valahányan.

 

Zölden, egyszerűn, mint a lét

ha pendül majd a lélek

nem dúlhatja azt semmi szét

oly észrevétlen élek.


Eleonora•  2019. február 2. 17:52

A múlt

Régi tanya ma is lehetne

mert a tanyának rendje volt

hisz olyat mindenki szeretne,

az a puszta tanított, tolt

 

előre, hogy később jobb legyen,

külleme mindig takaros

konyha kínálata bő, vegyen,

kamra kulcsa biz aranyos,

 

s a pitvar, hol a szív elpihen

mikor egy bársony éj köszönt

nem örökítették szelfiben

ám kifogyhatatlan bödönt

 

adott, az íz, a bor, az élet,

mert másként kárált már a tyúk

reggelente mikor felébredt

hisz tojástól tágult a lyuk.

 

A hasznot önmagában hordta

ám soha nem önmagáért,

jól tudta, hogy az élet torta

nem áldozott reterátért.


/fórumban megadott szavakra/

Eleonora•  2019. január 30. 20:17

Félúton

Ha jössz majd, alig hallható nesz

hoz déli széllel fű illatot,

másként születik köznapi tesz

máshogy látok majd sok csillagot.

 

Előtte még megcikkad a föld

amelynek hátán jár a lábunk,

kopott fűben felharsan a zöld

még hűvös van, ám mégsem fázunk.

 

Világos blúzt veszek majd elő

melyet rejt téli láda mélye,

mosollyal cirógat fényerő

míg feléledhet remény kéje.

 

Reggelente mosoly az első

mit magamra őrizőn öltök

csak azután jöhet a felső

és kávét is későbben töltök.

 

Ablakot is sarkig kitárok

aztán elindulok, csak feléd,

találkozás amit úgy várok,

TAVASZ, dúdold idei zenéd.

Eleonora•  2018. augusztus 12. 19:30

Menyegző

Lakodalom készül itt 7 országra szóló 
minden éjszakával szűkül idő olló 
Mr. Mashle eljegyezte Wu-nak unokáját 
a derék Wu1-nek, hűn védett, Wu2 leányát. 

Holnap lesz a lagzi s mikor harang kondul 
jó szülők szeméből örömharmat csordul 
mirtusz ül a hajban, jó cement kötéssel 
nem kell kalkulálni semmilyen töréssel. 

Készül a vacsora pácolják amit kell, 
libacomb élvezet mézes íz dreszinggel. 
Emésztést segíti keserűvíz kortya 
nem áll attól félre a menyasszony kontya. 

Dínom-dánom után jön a nászéjszaka 
mindenfele áll már az új ara haja, 
ám a hites úrnak gyertya van kezébe 
ki tudja mit forgat ő most az eszébe. 

Annyit látni csupán, hogy a jövő talány 
holnapra már nem lesz leány ez a leány. 
Remény is kacsingat, no meg a dödöle 
fiókákat ringat szép menyecske öle. 

Borona az élet, néha tép a foga 
ám minden embernek megvan ahhoz joga 
hogy a feketéből vanish segítséggel 
Szent Mihály lovára szálljon fehérséggel.

/ a fórumban megadott szavakból /